A JUICE misszió a Jupitert és annak holdjait fogja részletesen tanulmányozni, különös hangsúlyt fektetve a Ganimédeszre mint az élet lehetséges élőfordulási helyére. Az Európa és Callisto holdak kutatása összehasonlítást tesz majd lehetővé a Galilei által megalkotott képpel. A JUICE küldetése az, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek feltételezhetően élhető környezetet hoztak létre a Jupiter jeges holdjain. Ezek közül a Ganimédesz a legfontosabb, mert egyrészt olyan, mint egy természetes laboratórium a jégvilág általános kutatására, másrészt különleges szerepet játszik a Galilei szatelliták között egyedülálló mágneses és plazma kölcsönhatásaival, a Jupiter környezetével. Az elektrodinamikus kölcsönhatások fontos szerepet töltenek be a Jupiter rendszerében: plazma-generálás az Io torusz körül, a magnetoszféra és a szatellit kölcsönhatása, a Jupiter forgásához kapcsolható sarki fény rendszere és az óriás plazma tárcsa összefüggései, valamint a Jupiter intenzív sugárzási öveinek generálása.

    A JUICE szonda 11 tudományos műszert  visz majd fel a fedélzetén, amelyeket 15 európai ország, az Egyesült Államok és Japán tudósai fejlesztettek ki. A napenergiával táplált űrszonda kamerákat, spektrométereket, lézer magasságmérőt, jégen is keresztülhatoló radart és egy magnetométert, plazma- és részecske-monitorokat, valamint rádióhullámú berendezést hordoz majd. Várhatóan 2022-ben indítják, és 2030-ban érkezik el a Jupiterhez. Legalább 3 évet tölt majd az óriás gázbolygó és 3 holdja, a Ganimédesz, Callisto és az Európa tanulmányozásával.

    Egy távérzékelő csomag képfeldolgozó (JANUS) és spektrális képfeldolgozó elemeket tartalmaz az ultraviolától a szubmilliméter hullámhosszig terjedő tartományban (MAJIS, UVS, SWI). A geofizikai csomag lézer magasságmérőt (GALA), radar berendezést (RIME) a holdak felszínének és felszín alatti rétegének tanulmányozására, valamint egy rádióhullámú berendezést tartalmaz (3GM) a Jupiter és holdjai atmoszférájának és a gravitációs mezők vizsgálatára. Egy erős in situ csomaggal vizsgálható a részecske-környezet (PEP), ide tartozik egy magnetométer (J-MAG) és egy rádió- és plazma-hullámú műszer (RPWI) elektromos térérzékelőkkel, valamint egy Langmuir szonda. A PRIDE kísérlet földbázisú, nagyon hosszú alapvonalú interferometriát használ az űrhajó helyzetének és sebességének pontos meghatározására.

    Az SGF a Wigner FK-val együtt részt vesz a PEP műszer kifejlesztésében a Svéd Űrfizikai Intézet (IRF, Kiruna) vezetésével, valamint együttműködik az Imperial College London tudósaival a J-MAG műszer kidolgozásában. Az SGF fejleszti az EGSE-t a PEP és J-MAG berendezésekhez.