|
Mars
Express misszió
A MarsExpress misszió az ESA első Mars-expediciója, amely
a nevét a rendkívül gyors
fejlesztésének köszönheti. Az űrhajó a
Mars96 és a Rosetta missziók
technológiáját használja. Célja a
Mars geológiájával,
atmoszférájával, környezeti
feltételeivel, vízellátottságával
és az élet potenciális lehetőségével
kapcsolatos alapvető kérdések
megválaszolása. A vörös bolygó
meglátogatása 2003. június 2-án
kezdődött, amikor egy Szojuz-Fregatt rakétával
kilőtték a Bajkonur Kozmodromról. 2003. december
25-én sikeresen Mars-körüli pályára
állt. A MarsExpress új korszakot nyitott az ESA
bolygókutatásában. A leszálló
egységének (Beagle 2, UK) az volt a feladata, hogy
exobiológiai és geokémiai kutatásokat
végezzen a Mars felszínén, de a puha
leszállás nem sikerült. Az Orbiter viszont 2004
óta zavartalanul végzi tudományos
tevékenységét: nagyfelbontású
képeket és ásványi térképeket
készít a felszínről, radarhullámokkal
vizsgálja a felszín alatti tartósan fagyott
struktúrát, tanulmányozza az atmoszféra
körforgását és
összetételét, valamint
kölcsönhatását a bolygóközi
anyaggal. A 116 kg összsúlyú tudományos
műszerek az alábbiak:
- Az Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms (ASPERA,
Svédország) az űrhajó tetején helyezkedik
el, feladata a felső atmoszféra és a napszél
kölcsönhatásának vizsgálata.
- A High Resolution Stereo Camera (HRSC,
Németország) az űrhajó belsejében foglal
helyet, és az űrhajó tetején keresztül a Mars
nadir pontjára irányul.
- A Sub-Surface Sounding Radar Altimeter (MARSIS,
Olaszország) szintén az űrhajó belsejében
foglal helyet nadir pontra irányítással, feladata
a felszín alatti fagyott vízréteg
tanulmányozása két 20 méteres
antennával.
- A MarsExpress Lander Communications (MELACOM, UK)
segítségével az Orbiteren keresztül
kommunikálni lehet a Mars felszínén
tartózkodó leszálló egységgel.
- A Mars Radio Science Experiment (MaRS,
Németország) rádióhullámokkal
vizsgálja a Mars atmoszféráját,
felszínét, felszín alatti rétegét,
nehézségi erejét és a napkorona
sűrűségét napközeli helyzetben.
- A Visible and Infrared Mineralogical Mapping Spectrometer
(OMEGA, Franciaország) 100 méteres felbontással
vizsgálja a Mars felszínének ásványi
összetételét. Az űrhajó belsejében
foglal helyet, és a tetőre irányul.
- A Planetary Fourier Spectrometer (PFS, Olaszország)
2005. szeptemberéig vizsgálta az atmoszféra
hőmérsékleti és nyomási viszonyait. Az
űrhajó belsejében foglal helyet, és ma is
működik.
- Az Ultraviolet and Infrared Atmospheric Spectrometer
(SPICAM, Franciaország) az atmoszféra elemi
összetételét vizsgálja, belül
helyezkedik el és felfelé irányul.
Az
SGF mérnökei fejlesztették ki az EGSE-t a SPICAM
műszerhez. A SPICAM egy képalkotó
spektrométer; az ultraviola és infravörös
hollámhoszra van
egy-egy csatornája.
24.
December
2014
|
Mars
Express
az ESTEC-ben
Mars
Express Sojuz/Fregat rakétán
Mars
Express
Marsnál (Fantázia kép)
|
