 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
| Űrmissziók | ||
         |
Philae
Leszállóegység A Philae űrszonda az ESA (European Space Agency) Rosetta Orbiterének a leszálló egysége, amelynek az a feladata, hogy leszálljon egy üstökös felszínére, és adatokat továbbítson az Orbiteren keresztül a Földre. A Philae nevet egyiptomi obelszkrről kapta. A Rosetta kövön szereplő, azonos tartalmú, de három különböző nyelven írt szöveg V. Ptolemajosz fáraó i.e. 196-ban kelt rendeletét tartalmazza, amely alkalmas volt az egyiptomi hieroglífák megfejtésére 1822-ben. A Philae obelisket 1815-ben fedezték fel, és a rajta található szöveg segítséget nyújtott a Rosetta kő szövegének megfejtéséhez. Innen az analógia: a Rosetta űrszonda és fedélzetén a Philae segítséget nyújthatnak az üstökösök titkának, a Naprendszer keletkezésének a megismeréséhez. A Rosetta űrszondát a hátán a Philaevel 2004. március 2-án indították egy Ariane 5 rakétával a Francia-Guyanai Kouru támaszpontról, és tíz éves manőverezés után, 500 millió km távolságra a Földtől megközelítette a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst, majd 2014. november 12-én elindította a Philaet, amely 7 órás szabadesés után pontosan az előre kijelölt helyen leszállt az üstökös felszínére. A felszínre érkezése során a lehorgonyzásra szánt szigonyok nem működtek megfelelően, emiatt kétszer is visszapattant. Az első felpattanás 38 cm/s sebességgel történt, ami szerencsére nem haladta meg az üstököstől való 44 cm/s-os szökési sebességet. A Philae kb. 1 km-re felemelkedett, majd ezt követően 1 óra 50 percig szabadeséssel mozgott a felszín felé, és beleütközve újból eltávolodott tőle – ezúttal 7 perc alatt kisebb távolságra –, végül az üstökös jeges, poros talaján való több méteres megcsúszás után, az eredetileg kijelölt leszállási helytől kb. 1 km-re, egy durva, kissé sziklás talajú, árnyékos helyen, feltehetőleg a háromból két lábra támaszkodva, a függőlegestől 30°-kal megdőlve megállt. Itt azonnal megkezdte a működését: mérési adatokat továbbított az összes tudományos műszeréről kb. 60 órán keresztül. Ekkor azonban az elemei kimerültek, és a kedvezőtlen pozíciója, illetve a Naptól való nagy távolsága miatt az akkumulátorai nem tudtak újratöltődni, ezért abbahagyta a működését. Az üstökös közben folyamatosan haladt a pályáján a Nap felé, a Philae napelemei fokozatosan több fényt kaptak, jobban töltötték az akkumulátorokat, és 2015. június 19-én a Philae újra életjelt adott magáról. Remény van arra, hogy életben marad a következő hónapokban. Az üstökös a perihelion pontját 2015. augusztusban éri el, utána visszafordul, és elhagyja a Naprendszert. Ha a rádió kapcsolat stabil lesz, akkor a Philae a közeljövőben értékes adatokat szolgáltat majd az üstökös anyagáról, illetve növekvő gáz- és porkibocsátásáról a Napsugárzás hatására. A Philae fő szerkezeti egysége egy szénszál erősítésű műanyagból készült lemez, amelyhez egy hatszög alakú szendviccsel csatlakozik a tudományos műszerek elhelyezésére szolgáló platform. A külső burkolatot napelemek borítják. A térfogata kb. 1 m3, a súlya kb. 100 kg. Legfontosabb komponense a hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő egység (CDMS - Command and Data Management System), amelyet a magyar SGF (Space and Ground Facilities) Kft. és a Wigner RCP (Research Centre for Physics) munkatársai fejlesztettek ki (részletes leírása a Products link alatt). A tápellátás rendszerét a BME-n (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) tervezték. A Philae tudományos műszerei:
.
2. July
2014
|
 Rosetta and Philae after separation (work of artist)    Rosetta and Philae integration at ESTEC  Image of MARS by the CIVA from Philaee |